Sziasztok!
Nem hittem volna, hogy így kiesik a köreimből ez a kis fórum, de így lett, bár azért el nem felejtettem egyikőtöket sem, és végül is a lényeg, hogy az ember vissza tudjon térni, hát nem?
Előre szólok, hogy még mindig imádok beszélni, de jófej leszek és először rátok gondolok.
Utólag is Kellemes Ünnepeket, sőt Boldog nyuszit így előre is! Biztos, ami biztos alapon.
A névnaposoknak, szülinaposoknak Boldog Név-és/vagy Szülinapot!
Horpika: kívánom, hogy gyermeked olyan helyre kerüljön majd ahol szeretik, tisztelik, elfogadják, neked sok erőt és kitartást, mindketőtöknek szakajtónyi szerencsét és áldást! És persze rengeteg, rengeteg, rengeteg szeretetet!
A többieknek és általában mindenkinek, erőt, egészséget, kitartást, szerencsét, meg mindent amit még szeretnének!
Na szóval, hogy mi is történt velem? Elsőnek lett hirtelen egy blogom, ahol kiélhetem magam fanfictionokba, versekbe, néha saját írásokba is, és én vagyok a legjobban meglepve, hogy van és létezik és olvassák. A bloggeres közösség befogadott, én is a "családhoz tartozom" és ez nagy pozitívum az életemben.
Továbbra is járok középkori kardvívni, az edzések fárasztóak, de nagyon jók, a csapat utolérhetetlen egyéniségekben és hangulatban, volt egyhetes nyári edzőtáborunk, az eddigi legfantasztikusabb, amin részt vettem, karácsonyi edzésünk, szintén óriási hangulatban és edzésünk, fellépésünk. sajnos a Szent László nap elmaradt, mert bejött még egy árhullám,d e idén talán már minden rendben lesz.
Végzett hulladékgazdálkodási technológus lettem, de nem tudtam tovább tanulni, mert nem vettek fel, ugyanis a tanulmányi és érettségi pontjaim nem érték el a ponthatárt, azt a huszonöt pontot, amit az elvégzett szakért kaptam, meg csak akkor adnák hozzá, ha meglett volna a ponthatár. ÍGy letargikus depresszióba, de legalábbis önutálatba töltöttem pár hónapot, míg végül novemberben közhaszúként felvettek a Győri polgármesteri hivatalba, így április harmincig van munkám. Onnantól bizonytalanság megint a lét.
A nyelvvizsgát most akarom majd lerakni, angolból, mert közelebb érzem magamhoz.
ráadásul eldöntöttem, hogy könyvet irok és ebben segítsgéemre van egy szintén bloggeres jóbarátnőm, akivel találkoztam személyesen is.
A családi ügyek, hát azok a szokásos átlagosak nincs mit mondani róluk.
Ennyi van velem jelen pillanatban.
Örülök, hogy visszajöhettem közétek. Nagyölelés!