Hu-hu-hu! Olyan dolog történt velem, hogy el se fogjátok hinni, mert én se hiszem. Elroszogtam a boltba a kedves nyerteseink ajándék DVD-iért, meg a könyvekért amiket megrendeltem. Minden rendben ment. Nagyon aranyos eladónők szolgáltak ki kedvesen. Szeretek ott vásárolni. Amikor kiléptem az üzlet ajtaján volt egy erős érzésem, hogy sétáljak még. Sajnos nem mindig tudok rendesen mozogni a betegségem miatt, így amikor izzadni kezdtem, vagy fájt ez-az kezdtem magamban szentségelni a hülye érzésemre neheztelve. Ráadásul nem is ismerős környéken bóklásztam. A mobilom sem volt nálam, hogy gond esetén apust értesítsem. Szerencsémre azonban nagyon rosszul mégsem lettem, mert mindig jött egy hűvösebb fuvallat ami jól esett, meg a csomagom is bírtam. Jól elkoboroltam és betértem egy kis utcába. Elmentem egy félig nyitott ajtó előtt, ahol indiai sálak lógtak és finom füstölőillat szűrődött ki. Volt egy gondolatom, hogy na, most ide bemegyek. Viszont makacs lény vagyok és van amikor meggondolom magam, hát léptem még kettőt, hogy tovább haladjak, de nem hagyott a megérzésem. Roppant erősen azt súgta, hogy menjek be, mert ide jöttem. Benéztem és nagyon kellemes kis boltot találtam odabennt. Ránéztem egy gyönyörű nyakláncra s megint jött az érzés, hogy "Ez az!". (Nepáli, egyedi kézimunkájú falánc.) És a következő gondolatom az volt, remek, mert menni fog a Benedict Cumberbatch-os pólómhoz is. (Nemcsak stílusra, de eltűnésének évei alatt Holmes is járt Tibetben.) Nekem volt egy pajzsmirigy műtétem, ami után csúnya hegem maradt, még nyáron is sálban rohangáltam, ami szörnyű volt. Nyaklánc sajnos nem fedi, mert minden nyaklánc fölötte fut át a nyakamon. Póló nyaka nem éri fel, a garbókat utálom és azok is elég melegek. Nem volt könnyű, de összeszedtem a bátorságom és megmondtam az eladónőnek milyen "nyakas vagyok", viszont ha jól fedne érdekelne a lánc. Felpróbáltam, aztán nagyot mosolyogtam. Az első nyaklánc volt a nyakamon, ami a heg alatt futott át. Mondtam magamban: "Ilyen nincs." Mire az eladónő kedvesen közölte, hogy semmi gond, szerinte a lánc szétszedhető, csak egy-két gyöngyöt kell levenni. Mondtam az sajnos lehetetlen, mert szörnyen rossz a kézügyességem, a betegségem meg rátesz még egy lapáttal. Ha hiszitek ha nem a hölgy volt olyan kedves, hogy kibontotta s megcsinálta a méretemre a láncot. Szegényke jóideig elmunkálkodott vele. Csak pislogtam, hogy a mai világban egy eladónő ilyen rendes. Vérzett is volna a szívem ha a láncot ott kelett volna hagynom, annyira bejött nekem. Nagyon tetszik a kellemes indiai illata, a színe meg a jópofa falapok az elején. Nem volt olcsó darab, de örömmel kifizettem. Adtam némi borravalót a hölgynek, aki teljesen odavolt az örömtől. Mire mondtam neki, hogy megdolgozott érte, boldoggá tett, szívesen adom. Ajándékul kaptam egy fantasztikus illatú füstölőt. Úgy búcsúzott ha esetleg szétnyílna a lánc se keseredjek el, menjek vissza hozzá és szívesen segít. Elmondhatom: találkoztam egy fantasztikus, jóindulatú emberrel. Izzadva, gyengén, de hazaértem, úgy éreztem pont ekkora utat bírt el a szervezetem. Apusnak és a nagymamámnak nagyon teszett az új ékszerem. Elmeséltem miként jártam, mire apa megszólalt: "Téged az Isten küldött oda." Én is így érzem. bár még mindig olyan hihetetlen. Apa igazán örült, mert egy nagy próblémám megoldódott, hát ki szerette volna fizetni a láncot. Mire mondtam neki ne tegye, ha jót akar én annyira szeretem a Benedict-es pólómat, hogy rendelni szeretnék még egyet. Az ára egyébként szállítással együtt annyi, mint a lánc. Apus azt mondta rendelhetek pólót, állni fogja, a láncot meg viseljem egészséggel. Ilyen fantasztikus élményben volt ma részem s roppant boldog vagyok.
Nektek is hasonlóan nagy örömöket kívánok!